Mi történik, ha egy pap találkozik a halállal? „Kétszemélyes performance, mely talán minket is átalakít”

Út, beszélgetés, harc, megbékélés 60 percben. Formabontó színházi előadás díszletek nélkül.

Fiataloknak példa, idősebbeknek emlék, követőinek minta és szimbólum: Olofsson Placid atya száz évet élt, melyben megtapasztalta a Gulág földi poklát és Isten kegyelmét az ott töltött idő alatt, s azon túlmenően is. A nehéz napokban merítsünk erőt a veszedelmeket túlélt neves szerzetes hitvalló megnyilatkozásaiból!

Úgy vélte, azt az életfeladatot kapta, hogy az embertelen körülmények között is tartsa a lelket a fogolytársaiban, ezért elmondása szerint a „legboldogabb ember volt a Szovjetunióban” – a lágerélet minden szörnyűsége ellenére.

„Összeálltunk hatan-nyolcan, és elhatároztuk: most azt fogjuk figyelni, hogy mennyi apró öröm ér bennünket a nap folyamán. Aztán este a vacsora előtt újra összejövünk, és aki többet tud elmondani, több apró kis örömöt, az lesz a Jani, az lesz a győztes. Mint az olimpián, jött később a második forduló, ahol az előbbi győztesek versenyeztek, aztán a harmadik fordulóban volt az olimpiai győztes. Ezt sokszor megcsináltuk. Egyszer volt olyan olimpiai győztesünk, hogy egy nap 17 apró örömöt mondott el. S azt mondta, hogy gyerekek, én ma nem tudtam szenvedni. Megkérdeztük: – Miért? – Azért – mondta –, mert ugye örökké lesni kellett az apró örömöket, és örökké mondogatni kellett, hogy el is tudjam mondani este mind a 17-et. Ez nem is olyan egyszerű!” Placid atya